Sara F. Costa (há uma luz selvagem – van egy nyers fény)

por Márta Lipp
image_pdfimage_print

há uma luz selvagem

há uma luz selvagem que me percorre o nome
e que enlouquece lentamente
no interior húmido da memória.
o espaço da voz
expande-se até à idade irrespirável dos objectos.

sento-me a observar a praia
e a forma como a água tem medo de se aproximar demasiado
e pousar nas perguntas.

as pálpebras escorrem-me até aos nervos.

há um frio insuportável na passagem escorregadia das horas
no gesso de cada nome,
e um sítio febril onde a inteligência consegue deteriorar
todos os vestígios decifráveis de vida.
cada nome, no interior imóvel do seu ventre,
no sangue fervido das noites,
transporta uma luz pesada,
impronunciável.

In: O Sono Extenso, Âncora Editora, 2011

*

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis) é poetisa, escritora e professora universitária. Tem um mestrado em Estudos Orientais e um mestrado em Relações Interculturais Sino-Portuguesas da Universidade do Minho em Portugal e da Universidade de Línguas Estrangeiras em Tianjin, China. Publicou cinco livros de poesia, o mais recente dos quais – A Transfiguração da Fome, Labirinto, 2018 – ganhou o Prémio Literário Glória de Sant’Anna de 2019. Viveu na China durante muitos anos, tendo anteriormente lecionado Português e Mandarim na Universidade de Línguas Estrangeiras de Tianjin, e foi uma dos fundadoras e coordenadoras do Spittoon Collective, um grupo internacional de artistas em Pequim dedicado à divulgação da literatura chinesa em inglês.  Vive atualmente no Porto.

*

Foto: Portrait de Sara F. Costa

Fonte: https://www.noticiasaominuto.com/cultura/1248301/sara-f-costa-vence-premio-literario-gloria-de-santanna

*

Ilustração: Piet Mondrian, Composition No. 10, Pier and Ocean, 1915.

Fonte: https://bluesyemre.com/2018/12/30/pietmondrian-dutch-painter/pier-and-ocean/

 

van egy nyers fény

 

van egy nyers fény ami letapogatja a nevemet
és apránként megőrül
a visszaemlékezés nyirkos közegében.
a szó tere
addig tágul míg beleér a tárgyak fullasztó idejébe.

leülök hogy a partot figyeljem
ahogy a víz retteg mikor már túl közel van és
a kérdéseknél ér partot.

a szemhéjak lecsorgatnak az idegeken.

minden név gipszfigurájában a síkos időátjárón
kibírhatatlan közöny van
és egy túlfűtött hely ahol az ész képes tönkretenni
az élet összes kibetűzhető jelét.
minden név, a saját méhe mozdulatlan belsejében,
a homálytól felhevült vérben,
egyetlenegy súlyos fényt hordoz,
kimondhatatlan.

 

Forrás: ÚjNautilus, 2018. augusztus 28.

 

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis) költő, író, egyetemi tanár. Keleti tudományokból, valamint kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minho Egyetemen és Kínában a Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen. Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbival – A Transfiguração da Fome, Labirinto, 2018 (Az éhség alakváltozásai) – 2019-ben elnyerte a Glória de Sant’Anna Irodalmi Díjat. Évekig Kínában élt, korábban a Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen tanított portugál és mandarin nyelvet, majd Pekingben a kínai irodalom angol nyelvű terjesztését szolgáló nemzetközi művészcsoport, a Spittoon Collective egyik alapítója és koordinátora volt. Jelenleg Portóban él.

*

Fotó: Sara F. Costa portréja

Forrás: https://www.noticiasaominuto.com/cultura/1248301/sara-f-costa-vence-premio-literario-gloria-de-santanna

*

Illusztráció: Piet Mondrian, Composition No. 10, Pier and Ocean, 1915.

Forrás: https://bluesyemre.com/2018/12/30/pietmondrian-dutch-painter/pier-and-ocean/

Também poderá gostar de

O nosso website utiliza cookies para melhorar a sua experiência de navegação. Aceitar Ler Mais

Privacidade