«O mundo é estranho, Sandy!»
O nosso é parecido com a palavra agora.
Das mãos nasce-nos uma espécie de nostalgia trémula
que na versão alemã traduziram por dipsomania.
Quando temos sede abrimos um rio
de esperas na noite dentro
e arregaçamos as calças até aos joelhos.
Não se dê que a madrugada
nos surpreenda com as cheias.
Estou com esta doença agora, but it’s ok.
I close my eyes and drift away;
I softly say a silent pray.
Não ligues nem comentes,
just press play:
«O mundo é estranho, Sandy! O nosso é parecido.»
.
In: Vim porque me pagavam, Mariposa Azual, 2011
Golgona Anghel (1979, Alexandria, Roménia) é escritora, poetisa e professora universitária. É licenciada em Línguas e Literaturas Modernas em português e espanhol e doutorada em Literatura Portuguesa Contemporânea pela Universidade de Lisboa. Após completar um programa de pós-doutoramento na Faculdade de Ciências Sociais e Humanas da Universidade Nova de Lisboa, tornou-se lá professora. Para além de vários estudos e ensaios, publicou quatro livros de poesia entre 2011 e 2017, todos em várias edições. Em 2013 venceu o Prémio PEN Clube Português de Poesia. Escreve a sua poesia em português, mas também, ocasionalmente, em espanhol e italiano. Vive em Lisboa, Portugal, desde 1997.
*
Foto: Golgona Anghel portréja
Fonte: https://www.assirio.pt/autor/golgona-anghel/39529
*
Ilustração: Joan Miró, Personajes en la noche guiados por los rastros fosforescentes de los caracoles, 1940
Fonte: https://www.3minutosdearte.com/seis-cuadros-un-concepto/las-constelaciones-de-miro/
«A világ idegen, Sandy!»
A miénk hasonlít a most szóra.
A kezekből születik egyfajta reszkető nosztalgia
amit német verzióban úgy fordítanak dipszománia.
Mikor ránk tör a szomjúság a remények
belső éjjelének folyóit nyitjuk meg
és térdig feltűrjük a nadrágszárakat.
Nehogy az legyen hogy a hajnal
árvízzel lepjen meg bennünket.
Ezzel a betegséggel vagyok most, but it’s ok.
I close my eyes and drift away;
I softly say a silent pray.
Ne figyelj és ne magyarázz,
just press play:
«A világ idegen, Sandy! A miénk sem más.»
.
Forrás: ÚjNautilus, 2022. február 25.
.
Golgona Anghel (1979, Alexandria, Románia) író, költő, egyetemi tanár. A Lisszaboni Egyetem Modern nyelvek és Irodalom szakán szerzett diplomát portugál és spanyol nyelvből, valamint doktori fokozatot kortárs portugál irodalomból. Majd a Lisszaboni Új Egyetem Társadalom- és Humán Tudományok Karának posztdoktori programja után ugyanott egyetemi tanár lett. Több tanulmány- és esszékötete mellett 2011 és 2017 között négy verseskötete jelent meg, mindegyik több kiadásban. 2013-ban elnyerte a Portugál PEN Club Költészeti Díját. A verseit portugál nyelven írja, de esetenként spanyolul és olasz nyelven is. 1997 óta él Portugáliában, Lisszabonban.
*
Fotó: Golgona Anghel portréja
Forrás: https://www.assirio.pt/autor/golgona-anghel/39529
*
Illusztráció: Joan Miró, Personajes en la noche guiados por los rastros fosforescentes de los caracoles, 1940
Forrás: https://www.3minutosdearte.com/seis-cuadros-un-concepto/las-constelaciones-de-miro/
