«A formiga e a neve» é um conto do livro Contos Populares Portugueses, de Adolfo Coelho, traduzido para húngaro por Mária Bajzáth.
Mária Bajzáth, é licenciada pela Faculdade de Pedagogia e Psicologia da Universidade Eötvös Loránd como formadora de humanidades. Lida com crianças, contos de fadas e pedagogia desde 1990. Além da preparação teórica, a prática quotidiana moldou o método, que vem ensinando há alguns anos como formações credenciadas e em workshops, jornadas profissionais em todo o país e no estrangeiro. Como oradora convidada, ministra palestras e formação em várias universidades, conferências, jardins de infância, escolas e bibliotecas.
Dirige o Workshop de Pedagogia de Contos de Fadas do Tesouro Folclórico, que dá a educadores, bibliotecários, crianças e profissionais contadores de histórias, e pais, a oportunidade de aprender o método o mais completo possível para promover o desenvolvimento das crianças por meio de contos. Há trinta anos organiza acampamentos de contos de fadas, e outros programas fabulosos para crianças e adultos.
A FORMIGA E A NEVE
Uma formiga prendeu o pé na neve.
«Oh neve! tu és tão forte, que o meu pé prendes!»
Responde a neve: «Tão forte sou eu que o sol me derrete.»
«Oh sol! tu és tão forte que derretes a neve que o meu pé prende!
Responde o sol: «Tão forte sou eu que a parede me impede.
«Oh parede! tu és tão forte, que impedes o sol, que derrete a neve, que o meu pé prende.»
Responde a parede: «Tão forte sou eu que o rato me fura.»
«Oh rato! tu és tão forte que furas a parede que impede o sol, que derrete a neve que o meu pé prende!»
Responde o rato: «Tão forte sou eu que o gato me come.»
«Oh gato! tu és tão forte que comes o rato que fura a parede, que impede o sol, que derrete a neve, que o meu pé prende.»
Responde o gato: «Tão forte sou eu que o cão me morde.»
«Oh cão! tu és tão forte que mordes o gato, que come o rato, que fura a parede, que impede o sol, que derrete a neve, que o meu pé prende!»
Responde o cão: «Tão forte sou eu que o pao me bate.»
«Oh pao! tu és tão forte, que bates no cão, que morde o gato, que come o rato, que fura a parede, que impede o sol, [que derrete a neve,] que o meu pé prende!»
Responde o pao: «Tão forte sou eu, que o lume me queima.»
«Oh lume! tu és tão forte, que queimas o pao, que bate no cão, que morde o gato, que come o rato, que fura a parede, que impede o sol, que derrete a neve, que o meu pé prende!»
Responde o lume: «Tão forte sou eu que a agua me apaga.»
«Oh agua! tu és tão forte que apagas o lume, que queima o pao, que bate no cão, que morde o gato, que come o rato, que fura a parede, que impede o sol, que derrete a neve que o meu pé prende!»
Responde a agua: «Tão forte sou eu que o boi me bebe.»
«Oh boi! tu és tão forte que bebes a agua, que apaga o lume, que queima o pao, que bate no cão, que morde o gato, que come o rato, que fura a parede que impede o sol, que derrete a neve que o meu pé prende!»
Responde o boi: «Tão forte sou eu que o carniceiro me mata.»
«Oh carniceiro! tu és tão forte, que matas o boi, que bebe a agua, que apaga o lume, que queima o pao, que bate no cão, que morde o gato, que come o rato, que fura a parede, que impede o sol, que derrete a neve, que o meu pé prende!»
Responde o carniceiro: «Tão forte sou eu que a morte me leva.»
MESE: A HANGYA MEG A HÓ
Egy hangya lábát megfogta a hó.
– Hó! Te oly erős vagy, hogy megfogod a lábam!
– Én olyan erős vagyok, hogy a nap is megolvaszt – válaszolta a hó.
– Nap! Te oly erős vagy, hogy megolvasztod a havat, mely megfogja a lábam!
– Olyan erős vagyok, hogy a fal is utamat állja! – válaszolt a nap.
– Ó, fal! Te oly erős vagy, hogy útját állod a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam.
– Olyan erős vagyok, hogy engem az egér is átrág – válaszolt a fal.
-Ó, egér! Te olyan erős vagy, hogy átrágod a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam.
– Olyan erős vagyok, hogy a macska is felfal – válaszolt az egér.
– Ó macska! Te olyan erős vagy, hogy felfalod az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam!
– Olyan erős vagyok, hogy megharap a kutya – válaszolt a macska.
– Ó, kutya! Te olyan erős vagy, hogy megharapod a macskát, mely felfalja az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely megfogja a lábam!
– Olyan erős vagyok, hogy bottal vernek – válaszolt a kutya.
– Ó, bot! Te olyan erős vagy, hogy megütöd a kutyát, mely megharapja a macskát, mely felfalja az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam.
– Olyan erős vagyok, hogy a tűz is megéget engem – válaszolt a bot.
– Ó, tűz! Te olyan erős vagy, hogy megégeted a botot, mely megüti a kutyát, mely megharapja a macskát, mely felfalja az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam!
– Olyan erős vagyok, hogy a víz is elolt engem – válaszolt a tűz.
– Ó víz! Te olyan erős vagy, hogy eloltod a tüzet, mely elégeti a botot, mely megüti a kutyát, mely megharapja a macskát, mely felfalja az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam.
Olyan erős vagyok, hogy lenyel az ökör – válaszolt a víz.
– Ó, ökör! Te olyan erős vagy, hogy megiszod a vizet, mely eloltja a tüzet, mely megégeti a botot, mely megüti a kutyát, mely megharapja a macskát, mely felfalja az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam.
– Olyan erős vagyok, hogy megöl a mészáros – válaszolt az ökör.
– Ó, mészáros! Te olyan erős vagy, hogy megölöd az ökröt, mely megissza a vizet, mely eloltja a tüzet, mely megégeti a botot, mely megüti a kutyát, mely megharapja a macskát, mely felfalja az egeret, mely átrágja a falat, mely útját állja a napnak, mely megolvasztja a havat, mely fogja a lábam.
– Olyan erős vagyok. hogy elvisz a halál – válaszolt a mészáros.
Forrás: Bajzáth Mária
