1

Sophia de Mello Breyner Andresen (Como uma flor vermelha – Mint piros virág)

Como uma flor vermelha

À sua passagem a noite é vermelha,
E a vida que temos parece
Exausta, inútil, alheia.

Ninguém sabe onde vai nem donde vem,
Mas o eco dos seus passos
Enche o ar de caminhos e de espaços
E acorda as ruas mortas.

Então o mistério das coisas estremece
E o desconhecido cresce
Como uma flor vermelha.

In: Obra Poética I, Caminho, 1990

Sophia de Mello Breyner Andresen (Porto, 6 de novembro de 1919 – Lisboa, 2 de julho de 2004). Um dos mais importantes poetas/poetisas portugueses do século XX. Em 1994, foi-lhe atribuído o Prémio Camões, a primeira mulher a recebê-lo. Em 2019, no centenário do seu nascimento, uma série de eventos culturais nacionais com a duração de um ano, foi realizada em seu tributo, não só em Portugal, mas também no Brasil.

*

*

Foto: Portrait de Sophia de Mello Breyner Andresen

Fonte: https://www.bertrand.pt/blogue-somos-livros/livrolicos/artigo/10-curiosidades-sobre-sophia/159633

*

Ilustração: Pierre-Auguste Renoir, Path Leading Through Tall Grass, 1876

Fonte: https://www.paintingmania.com/path-through-high-grass-9_6783.html

 

Mint piros virág

 

Átkeltében piros az éjjel,
És fáradtnak, hasztalannak, idegennek
Tűnik bennünk az élet.

Senki nem tudja, honnan jön és hová megy,
De a visszhangja a lépteinek
Betölti a levegőt az utakon és a tereken,
És a halott utcákat fölébreszti.

Akkor a dolgok titkai megremegnek,
És mint piros virág,
Kihajt az ismeretlen.

 

Forrás: kézirat, első közlés

 

Sophia de Mello Breyner Andresen (1919. november 6. Porto – 2004. július 2. Lisszabon). Az egyik legjelentősebb XX. századi portugál költő. 1994-ben elnyerte a Camões Díjat, ő volt az első nő, aki megkapta. 2019-ben, a 100 éves születési évfordulóján egész évben tartó, országos kulturális rendezvénysorozat volt a tiszteletére nemcsak Portugáliában, hanem Brazíliában is.

*

Fotó: Sophia de Mello Breyner Andresen portréja

Forrás: https://www.bertrand.pt/blogue-somos-livros/livrolicos/artigo/10-curiosidades-sobre-sophia/159633

*

Illusztráció: Pierre-Auguste Renoir, Path Leading Through Tall Grass, 1876

Forrás: https://www.paintingmania.com/path-through-high-grass-9_6783.html

 




Rui Costa (Humano – Az ember)

Humano

Com o homem começa o invisível.
O que se diz é o que se esconde, os olhos
giram para bem longe da sua fome.
O homem enche a sua fome de poemas,
os seus poemas de sonhos de amor,
os seus sonhos de amor de coisas impossíveis,
como a eternidade ou o lugar perfeito
onde nos deitaremos a ouvir o pensamento
dos pássaros, a água que corre aflita
com medo de ser pouca no chão tanto,
com a loucura do mundo a crescer no
nosso sexo, no nosso pensamento,
com o mundo a crescer vibrante a cada instante,
por dentro de nós, em nós, por fora de nós,
sem parar, sem memória, sempre,
sem fim, sem infinito, para lá das coisas que nos vencem,
para lá do sonho, nesse lugar além de tudo quanto
pode ser dito, de tudo quanto foi dito, além da história
do que somos, da vida que vivemos, todos, incluindo os mortos,
os que ainda não nasceram, os que se vendem, por dinheiro
ou excesso de tristeza, os que acreditam na vida, na beleza,
na utilidade prática da arte, na invencibilidade do amor,
na irmandade dos homens que constroem um mundo melhor,
homens e mulheres que estão aqui, ou que porventura
chegarão amanhã, quando nós e eles formos outros,
maiores que o dia que passou, que a noite que nos guarda,
quando o invisível for mais perto do braço que nos toca,
dos olhos onde revemos a história do mundo,
deste momento onde parimos a luz

In: Mike Tyson para Principiantes, Assírio & Alvim, 2017

 

Rui Costa (1972. Porto – 2012. Porto). Autor muito versátil e um criador multifacetado com múltiplos talentos. Foi considerado um dos autores mais promissores da literatura portuguesa recente, repartindo-se entre a carreira da advocacia, a escrita e, posteriormente, a realizar investigação na área da saúde. Publicou quatro livros de poesia e um romance durante a sua vida. Em 2005 conquistou o Prémio Daniel Faria que lhe permitiu publicar a sua primeira obra de poesia. Em 2007, ganhou também o prémio para o seu primeiro romance, e quase de um dia para o outro entrou pela porta principal da literatura. Morreu tragicamente aos 39 anos. A primeira antologia dos seus poemas selecionados foi publicada em 2017: Mike Tyson para Principiantes, Assírio & Alvim, 2017, que desde então tem sido publicado em várias edições.

 

*

Foto: Portrait de Rui Costa

Fonte: https://visao.sapo.pt/visaose7e/livros-e-discos/2017-10-09-mike-tyson-para-principiantes-de-rui-costa-antologia-poetica/?fbclid=IwAR2Lfk4tIZhj02GHxSqd0nF07qrtQv9oKbFL5v0ztRmCRc9pCyieJPZBsZM

*

Ilustração: Egry József, Aranykapu (Golden Gate), 1943-44

Fonte: https://www.google.com/imgres?imgurl=https://uploads4.wikiart.org/00395/images/egry-jozsef/egry-j-zsef-f-ny-a-t-rben.JPG!Large.JPG&tbnid=4TX0tebkYfmTnM&vet=1&imgrefurl=https://www.wikiart.org/en/egry-jozsef/egry-jozsef-feny-a-terben&docid=h_snaJ3uHHwgAM&w=750&h=534&itg=1&hl=hu-HU&source=sh/x/im/m1/4

 

Az ember

Az emberrel kezdődik a láthatatlan.
Amit kimond, rejtve van, a szem
messzire elfordul attól, amire éhes.
Az ember versekkel csillapítja az éhét,
a szerelmi álmokból szőtt verseivel,
a lehetetlen dolgokból szőtt szerelmi álmaival,
mint amilyen az örökkévaló vagy a tökéletes
hely, ahol nyugovóra térünk hallgatni
a madarak gondolatait, az áramló vízét,
amit sújt a félelem, hogy ekkora földre kevés,
a világ őrülete, ami a nemünkben
és a gondolkodásunkban összeér,
a világ, ami egyre élénkebben vibrál minden pillanatban
belülről, rajtunk kívül, bennünk,
megállás nélkül, emléktelenül, örökké, vég nélkül
és végtelen nélkül, túl a dolgokon, amiknek áldozatul esünk,
túl az álmokon ott, azon a helyen, ami túl van mindenen,
ami kimondható és mindenen, amit már kimondtunk,
túl a történeten, amik vagyunk, az életen, amit élünk mindannyian,
beleértve a holtakat, a még meg nem születetteket és azokat,
akik eladják magukat pénzért vagy túlzott szomorúság miatt,
azokat, akik hisznek az életben, a szépségben, a művészet gyakorlati
hasznában, hogy a szerelem legyőzhetetlen, az emberek testvériségében,
akik jobb világot építenek, férfiak és nők, akik itt vannak vagy meglehet,
hogy holnap érkeznek, mikor mi is és ők is már mások leszünk,
többek, mint az eltelt nap és mint az éjjel, ami őrködik
felettünk, mikor a láthatatlan közelebb van a karhoz, ami egész
hozzánkig elér, a szemhez, ahol visszanézzük a világ történetét,
a pillanathoz, ahol világra hozzuk a fényt

Forrás: kézirat, első közlés

 

Rui Costa (1972. Porto – 2012. Porto). Nagyon sokoldalú egyéniség és sokoldalú alkotó volt, többféle tehetséggel. A legújabb kori portugál irodalom egyik legígéretesebb szerzőjeként tartották számon, aki megosztotta az idejét az ügyvédi karrier, az írás és a közegészségügy területén végzett kutatómunka között. Életében négy  verseskötete és egy regénye jelent meg. 2005-ben ő nyerte a Daniel Faria Költészeti Díjat, ami lehetővé tette, hogy az első verseskötete megjelenjen. 2007-ben az első regényével is díjat nyert, s szinte egy csapásra az irodalom élvonalába került. 39 éves korában tragikus körülmények között meghalt. 2017-ben jelent meg  az első antológia a válogatott verseiből: Mike Tyson para Principiantes, Assírio & Alvim, 2017 (Mike Tyson kezdőknek) , a könyv azóta több kiadást ért meg.

*

Fotó: Rui Costa portréja

Forrás: https://visao.sapo.pt/visaose7e/livros-e-discos/2017-10-09-mike-tyson-para-principiantes-de-rui-costa-antologia-poetica/?fbclid=IwAR2Lfk4tIZhj02GHxSqd0nF07qrtQv9oKbFL5v0ztRmCRc9pCyieJPZBsZM

*

Illusztráció: Egry József, Aranykapu (Golden Gate), 1943-44

Forrás: https://www.google.com/imgres?imgurl=https://uploads4.wikiart.org/00395/images/egry-jozsef/egry-j-zsef-f-ny-a-t-rben.JPG!Large.JPG&tbnid=4TX0tebkYfmTnM&vet=1&imgrefurl=https://www.wikiart.org/en/egry-jozsef/egry-jozsef-feny-a-terben&docid=h_snaJ3uHHwgAM&w=750&h=534&itg=1&hl=hu-HU&source=sh/x/im/m1/4

 

 




Miguel Torga (Dia Poético – Poétikus nap)

Dia Poético

Que lindo dia
De poesia
Se pôs!
A manhã baça,
O jornal carrancudo,
E, de repente, tudo
Cheio de luz e graça!

E que não há milagres!
Há, mas são destes, que não provam nada…

É uma pena
Que a nossa alma seja tão pequena,
Ou já esteja ocupada.

In: Diário V.Coimbra, 1951

*

Miguel Torga (Adolfo Correia da Rocha, 12 de agosto de 1907 São Martinho de Anta – 17 de janeiro de 1995 Coimbra). Médico, poeta, escritor, dramaturgo. É considerado um dos maiores poetas portugueses do século XX. Além da sua obra literária, também exerceu a profissão de médico. Recebeu o primeiro Prémio Camões em 1989. Foi várias vezes nomeado para o Prémio Nobel entre 1959 e 1994,e esperava-se que se tornasse no primeiro Prémio Nobel da Literatura portuguesa. Foram publicados 40 volumes, incluindo 16 volumes de diários.

 

*

Foto: Portrait de Miguel Torga, 1950

Fonte: http://www.espacomigueltorga.pt/p70-miguel-torga-vida-y-obra-es

*

Ilustração: James Turrell, Skyspace Piz Uter, 2005

Fonte: https://blog.zhdk.ch/farblichtzentrum/james-turrell-stufe-pink/james-turrell-skyspace-zuoz-2005/

 

Poétikus nap

Poétikus nap,
Amit átitat
A szép!
A tompa hajnal,
A vészt hordozó hírek,
És váratlanul minden
Fényes lesz, tele bájjal!

Még hogy nincsenek csodák!
Vannak, de azokban nem a szokásos tény van…

Igazi bánat,
Hogy az emberi lélek nem eléggé tágas,
Vagy már nincs hely benne másnak.

Forrás: Fordítások, 2017. Június 15.

 

Miguel Torga (Adolfo Correia da Rocha, 1907. augusztus 12. São Martinho de Anta – 1995. január 17. Coimbra). Orvos, költő, író, drámaíró. A XX. század egyik legnagyobb portugál költőjének tartják. Az irodalmi munkássága mellett orvosként is praktizált. Ő kapta az első Camões Díjat 1989-ben. 1959 és 1994 között többször jelölték Nobel-díjra, azt remélték, hogy ő lesz az első portugál irodalmi Nobel-díjas. 40 kötete jelent meg, köztük 16 kötetnyi napló.

*

Fotó: Miguel Torga portréja, 1950

Forrás: http://www.espacomigueltorga.pt/p70-miguel-torga-vida-y-obra-es

*

Illusztráció: James Turrell, Skyspace Piz Uter, 2005

Forrás: https://blog.zhdk.ch/farblichtzentrum/james-turrell-stufe-pink/james-turrell-skyspace-zuoz-2005/

 

 

 

 

 




Nuno F. Silva (Metamorphosis – Metamorfózis)

Metamorphosis

Que seja alva a morte do poeta
como o silêncio da madrugada.
Mostrem-lhe a luz em graça
pois dedicou a vida
a estudar o relevo das sombras
e tacteou sempre as rosas
pelo lado soturno do deslumbramento

 

In: Lunescer, Lua de Marfim, 2017

 

Nuno F. Silva (1993. Paredes, Parada de Todeia) é poeta. Publica desde os 15 anos de idade e leva já sete livros de poesia, os três primeiros (entre 2011 e 2016) auto-publicados. O seu primeiro volume, Cativeiro, Idioteque, 2017, publicado por uma grande editora, foi um sucesso significativo. Como jovem poeta, tem sido influenciado primordialmente pela poesia de Arthur Rimbaud, Herberto Helder, Eugénio de Andrade, Al Berto, bem como pelo seu primo Daniel Faria. Desde 2020, estuda na Faculdade de Humanidades da Universidade do Porto.

*

*

Foto: Portrait de Nuno F. Silva

Fonte: https://deboutsurloeuf.blogspot.com/2020/08/epilepsy-dance-nuno-f-silva.html?fbclid=IwAR0im_dfP0c2-dupKCdnej6JOu2SiMB8hPsn4fPQF_W6wa1gcv0MYCksOMA

*

Ilustração: Apollo on the white-ground kylix, 480-460 BC, Delphi

Fonte:    https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kylix_with_Apollo,_AM_of_Delphi_8140,_201391y.jpg

 

Metamorfózis

 

Legyen pirkadat a költő halála
mint amilyen a hajnal némasága.
Hogy a kegyelem fényét megláthassa
mert az életet arra áldozta
hogy az árnyak domborműveit
felkutassa s tapogatódzott mindig
a rózsák után a csoda szomorú oldalán

 

Forrás: kézirat, első közlés

 

Nuno F. Silva (1993. Paredes, Parada de Todeia) költő. 15 éves korától publikál, eddig hét verseskötete jelent meg, az első három (2011 és 2016 között) saját kiadásban. Az első, nagy kiadónál magjelent kötete – Cativeiro (Fogság), Idioteque, 2017 – jelentős sikert aratott. Fiatal költőként elsősorban Arthur Rimbaud, Herberto Helder, Eugénio Andrade, Al Berto költészete,  és unokatestvére, Daniel Faria gyakorolt rá nagy hatást. 2020 óta a Portói Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanul.

*

Fotó: Nuno F. Silva portréja

Forrás: https://deboutsurloeuf.blogspot.com/2020/08/epilepsy-dance-nuno-f-silva.html?fbclid=IwAR0im_dfP0c2-dupKCdnej6JOu2SiMB8hPsn4fPQF_W6wa1gcv0MYCksOMA

*

Illusztráció: Apollo on the white-ground kylix, 480-460 BC, Delphi

Forrás:    https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kylix_with_Apollo,_AM_of_Delphi_8140,_201391y.jpg




Fernando Pessoa (A morte chega cedo – A halál mindig korai)

A morte chega cedo

A morte chega cedo,
Pois breve é toda vida
O instante é o arremedo
De uma coisa perdida.

O amor foi começado,
O ideal não acabou,
E quem tenha alcançado
Não sabe o que alcançou.

E tudo isto a morte
Risca por não estar certo
No caderno da sorte
Que Deus deixou aberto.

11-9-1933

In: Poesias de Fernando Pessoa, Ática, 1942

Fernando Pessoa (Lisboa, 13 de junho de 1888 – Lisboa, 30 de novembro de 1935) foi um dos maiores poetas portugueses da literatura do século XX e o mais importante representante do modernismo português. Após uma promissora carreira universitária na África do Sul (Universidade da Cidade do Cabo), regressou a Lisboa para se dedicar inteiramente à literatura. Autor prolífico, escreveu não só poemas, mas também ensaios literários e filosóficos, traduzidos do francês e do inglês e também escreveu poesia nestas línguas com o seu próprio nome. É bem conhecido que não só escreveu com o seu próprio nome, mas que três figuras heterónimas – Alberto Caeiro, Álvaro de Campos e Ricardo Reis – se destacaram entre os muitos pseudónimos. Tornou-se um poeta conhecido no seu país natal no final da sua vida, e em 1934 foi publicado o seu primeiro volume independente português, Mensagem, resumindo a sua obra poética.

Os seus poemas começaram a aparecer na Hungria em meados da década de 1960, traduzidos por importantes poetas húngaros. A sua renascença começou no final da década de 1980, quando se tornou incrivelmente popular com um público mais vasto do que os intelectuais literários. A partir de 1988, foram publicados 13 volumes independentes de Pessoa, não só de poesia, mas também de outros escritos. Ferenc Pál desempenhou um papel importante na criação destes livros – e de toda a literatura de Pessoa na Hungria – e quase todos eles foram editados, selecionados e por vezes traduzidos por ele. Quatro dos livros autónomos publicados estão disponíveis na MEK (Biblioteca Eletrónica Húngara – Magyar Elektronikus Könyvtár).

*

Foto: Portrait de Fernando Pessoa

Fonte: https://bombmagazine.org/articles/fernando-pessoa/

*

Ilustração: Szőnyi István, Dunakanyar Zebegénynél (Danube bend at Zebegény), 1950 körül

Fonte: https://www.kollergaleria.hu/art/dunakanyar_zebegenynel-5113-hu

 

A halál mindig korai

A halál mindig korai,
Merthogy az élet rövid.
A most színleli azt, ami
Lehetett volna, de nincs.

A szerelem elindult,
Az eszményi nem halt el,
És aki felé nyúlt,
Nem tudja, mit ért el.

De ezek a halálnak
Sorok a nem biztoshoz,
A sors könyvébe íródnak,
Amit Isten nyitva hagyott.

Forrás: Fordítások, 2017. augusztus 8.

https://compilatore.cafeblog.hu/2017/08/08/a-halal-mindig-korai-fernando-pessoa-verse/?fbclid=IwAR3eNpoofGyNxd4xUR0ZMyN0SpL9dsddIECrKHsxPHtsz1ZYhZT1rTPOjmk

Fernando Pessoa (1888. június 13. Lisszabon – 1935. november 30. Lisszabon) a XX. századi irodalom kiemelkedő egyénisége, az egyik legnagyobb portugál költő, s a portugál modernizmus legjelentősebb képviselője. A Dél-Afrikában (Fokvárosi Egyetem) folytatott ígéretes egyetemi tanulmányait megszakítva visszatért Lisszabonba, hogy teljesen az irodalomnak szentelhesse magát. Termékeny szerző volt, verseken kívül irodalmi- és filozófiai esszéket is írt, fordított franciából és angolból, s ezeken a nyelveken verseket is írt, a saját nevén. Mint közismert, nemcsak saját néven írt, a számos álnévből kiemelkedett három, külön életet élő heteroním figura  –  Alberto Caeiro, Álvaro de Campos és Ricardo Reis – , akiket önálló alkotó személyiséggel ruházott föl. Élete végén lett ismert költő hazájában, 1934-ben jelent meg költészeti életművét összefoglaló, első önálló portugál kötete Mensagem (Üzenet) címmel.

Magyarországon a 60-as évek közepétől kezdtek megjelenni versei, jelentős magyar költők fordításában. A reneszánsza a 80-as évek végén kezdődött, hihetetlen népszerűségre tett szert, a humán értelmiségnél tágabb körben is.  1988-tól 13 önálló Pessoa-kötetet adtak ki, nemcsak verseket, hanem egyéb írásokat is. Ezeknek a könyveknek – s az egész magyarországi Pessoa-irodalomnak – a létrejöttében Pál Ferencnek jelentős szerepe volt, és szinte mindegyik könyv az ő szerkesztésében, válogatásában és esetenként a fordításában jelent meg. A megjelent önálló könyvek közül 4 olvasható a MEK-en (Magyar Elektronikus Könyvtár) is.

*

Fotó: Fernando Pessoa portréja

Forrás: https://bombmagazine.org/articles/fernando-pessoa/

*

Illusztráció: Szőnyi István, Dunakanyar Zebegénynél (Danube bend at Zebegény), 1950 körül

Forrás: https://www.kollergaleria.hu/art/dunakanyar_zebegenynel-5113-hu

 

 

 




Sara F. Costa (Catedrais Contemporâneas – Mai Katedrálisok)

Catedrais Contemporâneas

esta é uma vila com mais de dez milhões de habitantes
são carros e gente e bicicletas
num caos perpétuo.
é certamente uma vila porque as pessoas têm mãos sujas
e expectativas de sobrevivência pelo seu próprio cultivo
da paz interior.
vidas de néon que constantemente atravessam estradas
em direção a catedrais contemporâneas:
os edifícios que tentam chegar a Deus
ou são os donos dos edifícios deuses sem causa?
passa por mim um fantasma global
cheio de violência nómada.
trocamos respirações poluídas.
o outro lado do mundo é igual ao outro lado do mundo.

In: A Transfiguração da Fome, Labirinto, 2018

*

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis) é poetisa, escritora e professora universitária. Tem um mestrado em Estudos Orientais e um mestrado em Relações Interculturais Sino-Portuguesas da Universidade do Minho em Portugal e da Universidade de Línguas Estrangeiras em Tianjin, China. Publicou cinco livros de poesia, o mais recente dos quais – A Transfiguração da Fome, Labirinto, 2018 – ganhou o Prémio Literário Glória de Sant’Anna de 2019. Viveu na China durante muitos anos, tendo anteriormente lecionado Português e Mandarim na Universidade de Línguas Estrangeiras de Tianjin, e foi uma dos fundadoras e coordenadoras do Spittoon Collective, um grupo internacional de artistas em Pequim dedicado à divulgação da literatura chinesa em inglês.  Vive atualmente no Porto.

*

*

Foto: Portrait de Sara F. Costa

Fonte: https://www.noticiasaominuto.com/cultura/1248301/sara-f-costa-vence-premio-literario-gloria-de-santanna

*

Ilustração: Maria Helena Vieira da Silva, De Mars à la Lune, 1969.

Fonte: http://www.artnet.com/artists/maria-helena-vieira-da-silva/de-mars-%C3%A0-la-lune-gCzfDIPFFKbdWsy_vC-FBA2

 

Mai Katedrálisok

ez itt lakóhely tízmilliót meghaladó lélekszámmal
autók emberek és biciklik
folytonos összevisszaságban.
kétségtelen lakóhely mert az embereknek piszkos a kezük
és túlélési reményeik vannak a belső béke gyakorlásának
saját módjai által.
neon forrópontok szüntelenül átszelik a mai
katedrálisok irányába futó utakat:
az épületek amik Istent próbálják meg elérni
vagy isten házainak őrzői ok nélkül vannak?
átjár egy globális szellem
tele nomád brutalitással.
szennyezett lélegzetet veszünk.
a világ másik oldala ugyanaz mint a másik oldala a világnak.

Forrás: ÚjNautilus, 2018. szeptember 8.

Sara F. Costa (1987. Oliveira de Azeméis) költő, író, egyetemi tanár. Keleti tudományokból, valamint kínai-portugál interkulturális kapcsolatokból szerzett diplomát és tudományos fokozatot, Portugáliában a Minho Egyetemen és Kínában a Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen. Öt verseskötete jelent meg, a legutóbbival – A Transfiguração da Fome,  Labirinto, 2018 (Az éhség alakváltozásai) –  2019-ben elnyerte a  Glória de Sant’Anna  Irodalmi Díjat. Évekig Kínában élt, korábban a Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen tanított portugál és mandarin nyelvet, majd Pekingben a kínai irodalom angol nyelvű terjesztését  szolgáló nemzetközi művészcsoport, a Spittoon Collective  egyik alapítója és koordinátora volt.  Jelenleg Portóban él.

*

Fotó: Sara F. Costa portréja

Forrás: https://www.noticiasaominuto.com/cultura/1248301/sara-f-costa-vence-premio-literario-gloria-de-santanna

*

Illusztráció: Maria Helena Vieira da Silva, De Mars à la Lune, 1969.

Forrás: http://www.artnet.com/artists/maria-helena-vieira-da-silva/de-mars-%C3%A0-la-lune-gCzfDIPFFKbdWsy_vC-FBA2

 

 




Sophia de Mello Breyner Andresen (Ressurgiremos – Újjászületünk)

Ressurgiremos

Ressurgiremos ainda sob os muros de Cnossos
E em Delphos centro do mundo
Ressurgiremos ainda na dura luz de Creta

Ressurgiremos ali onde as palavras
São o nome das coisas
E onde são claros e vivos os contornos
Na aguda luz de Creta

Ressurgiremos ali onde pedra estrela e tempo
São o reino do homem
Ressurgiremos para olhar para a terra de frente
Na luz limpa de Creta

Pois convém tornar claro o coração do homem
E erguer a negra exactidão da cruz
Na luz branca de Creta

In: Livro Sexto, Morais,1962

*

Sophia de Mello Breyner Andresen (Porto, 6 de novembro de 1919 – Lisboa, 2 de julho de 2004). Um dos mais importantes poetas/poetisas portugueses do século XX. Em 1994, foi-lhe atribuído o Prémio Camões, a primeira mulher a recebê-lo. Em 2019, no centenário do seu nascimento, uma série de eventos culturais nacionais com a duração de um ano, foi realizada em seu tributo, não só em Portugal, mas também no Brasil.

*

*

Foto: Portrait de Sophia de Mello Breyner Andresen

Fonte: https://www.bertrand.pt/blogue-somos-livros/livrolicos/artigo/10-curiosidades-sobre-sophia/159633

*

Ilustração: Rákóczy Gizella, Krétai vonalú labirintus, prototípus A (Cretan Labyrinth, prototype A), 2006.

Fonte: https://vintage.hu/hu/muveszek/kortars/rakoczy-gizella/rakoczy-gizella-3?fbclid=IwAR2vAzmDK2ZT6npjEnSuOEIw9EVZU1AOlHDkn8OZBdPmDh1bd0275EhUqpY

 

Újjászületünk

Újjászületünk még a knósszoszi falak alatt
A világ közepén Delphoiban
Újjászületünk még Kréta robusztus fényében

Újjászületünk ott ahol a dolgokat
Megnevezik a szavak
És ahol élők és biztosak a körvonalak
Kréta átható fényében

Újjászületünk ahol a kő a csillag
És az idő emberi
Újjászületünk hogy rábámuljunk a földre egyenesen
Kréta tiszta fényében

Hiszen kellő az ember szívét megtisztítani
És oldani a kereszt sötét egzaktságát
Kréta fehér fényében

Forrás: ÚjNautilus, 2018. szeptember 8.

Sophia de Mello Breyner Andresen (1919. november 6. Porto – 2004. július 2. Lisszabon). Az egyik legjelentősebb XX. századi portugál költő. 1994-ben elnyerte a Camões Díjat, ő volt az első nő, aki megkapta. 2019-ben, a 100 éves születési évfordulóján egész évben tartó, országos kulturális rendezvénysorozat volt a tiszteletére nemcsak Portugáliában, hanem Brazíliában is.

*

Fotó: Sophia de Mello Breyner Andresen portréja

Forrás: https://www.bertrand.pt/blogue-somos-livros/livrolicos/artigo/10-curiosidades-sobre-sophia/159633

*

Illusztráció: Rákóczy Gizella, Krétai vonalú labirintus, prototípus A (Cretan Labyrinth, prototype A), 2006.

Forrás: https://vintage.hu/hu/muveszek/kortars/rakoczy-gizella/rakoczy-gizella-3?fbclid=IwAR2vAzmDK2ZT6npjEnSuOEIw9EVZU1AOlHDkn8OZBdPmDh1bd0275EhUqpY




Marcos Siscar (Proximidade – Közellét)

Proximidade

por mais que esteja ao lado
não está aqui

jamais nos deu o consolo
de sua escuta

muito chamamos mas não há
desejo que lhe baste

nada mais em torno a não ser
o eco de sua palavra

proximidade quem poderia
dizer seu nome?

quem entre mortos ousaria
medir seu tempo?

só a brecha de um poema
ainda pulsa

In: Ruído Manifesto, 20 de Fevereiro de 2021

Marcos Siscar (1964, Borborema, São Paulo) é poeta, tradutor, ensaísta e professor universitário brasileiro. Licenciou-se em Literatura pela Universidade Estadual de Campinas e obteve o doutoramento em Literatura Francesa e Filosofia em Paris. Professor de Teoria Literária na Universidade de Campinas. Entre 1999 e 2019, publicou 12 coleções de poesia e vários volumes de estudos, ensaios e traduções literárias. Entre outros, traduziu para português as obras de Tristan Corbière, Michel Deguy e Jacques Roubaud. 2 dos seus poemas são publicados na edição temática brasileira do Nagyvilág (Abril de 2014), na tradução de János Lackfi.

*

Foto: Portrait de Marcos Siscar

Fonte:  http://ruidomanifesto.org/tres-poemas-de-marcos-siscar/marcos-siscar-2/

*

Ilustração: Bridget Riley, Movement in Squares, 1961

Fonte: https://bridget-riley.publications.britishart.yale.edu/catalogue/1/

 

Közellét

bármennyire közel legyen is
még sincs itt

hallótávolságból sose jött
tőle számunkra vigasz

sokszor hívjuk de nincsen vágy
ami lefedné

csak szavának visszhangja
körös-körül a nemlét

ki tudna téged néven
nevezni közellét?

halottak között ki merné
lemérni az időd?

csak egy vers által ütött rés
lüktet még

Forrás: Litera-Túra Művészeti Magazin, 2022. november 18.

 

Marcos Siscar (1964. Borborema, São Paulo) brazil költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár. A Campinasi Állami Egyetemen szerzett diplomát irodalomtudományból, majd Párizsban doktorátust francia irodalomból és filozófiából. A Campinasi Egyetem irodalomelméleti tanszékének professzora. 1999 és 2019 között 12 verseskötete jelent meg, valamint több tanulmány-, esszé- és műfordítás kötete. Többek között  Tristan Corbière, Michel Deguy és Jacques Roubaud műveit fordította portugál nyelvre.  2 verse szerepel a Nagyvilág brazil tematikus számában (2014. április) Lackfi János fordításában.

*

Fotó: Marcos Siscar portréja

Forrás:  http://ruidomanifesto.org/tres-poemas-de-marcos-siscar/marcos-siscar-2/

*

Illusztráció: Bridget Riley, Movement in Squares, 1961

Forrás: https://bridget-riley.publications.britishart.yale.edu/catalogue/1/

 

 

 

 

 

 

 

 

 




Fernando Pessoa (Canto a Leopardi – Dal Leopardinak)

Canto a Leopardi

Ah, mas da voz exâmine pranteia
O coração aflito respondendo:
«Se é falsa a ideia, quem me deu a ideia?
Se não há nem bondade nem justiça
Porque é que anseia o coração na liça
Os seus inúteis mitos defendendo?

Se é falso crer num deus ou num destino
Que saiba o que é o coração humano,
Porque há o humano coração e o tino
Que tem do bem e o mal? Ah, se é insano
Querer justiça, porque na justiça
Querer o bem, para que o bem querer?
Que maldade, que […] , que injustiça
Nos fez para crer, se não devemos crer?

Se o dúbio e incerto mundo,
Se a vida transitória
Têm noutra parte o íntimo e profundo
Sentido, e o quadro último da história,
Porque há um mundo transitório e incerto
Onde ando por incerteza e transição,
Hoje um mal, uma dor, e […] , aberto
Um só dorido coração?»

[…]

Assim, na noite abstracta da Razão,
Inutilmente, majestosamente,
Dialoga consigo o coração,
Fala alto a si mesma a mente;
E não há paz nem conclusão,
Tudo é como se fora inexistente.

1934

In: Poesias Inéditas, Ática, 1955

Fernando Pessoa (Lisboa, 13 de junho de 1888 – Lisboa, 30 de novembro de 1935) foi um dos maiores poetas portugueses da literatura do século XX e o mais importante representante do modernismo português. Após uma promissora carreira universitária na África do Sul (Universidade da Cidade do Cabo), regressou a Lisboa para se dedicar inteiramente à literatura. Autor prolífico, escreveu não só poemas, mas também ensaios literários e filosóficos, traduzidos do francês e do inglês e também escreveu poesia nestas línguas com o seu próprio nome. É bem conhecido que não só escreveu com o seu próprio nome, mas que três figuras heterónimas – Alberto Caeiro, Álvaro de Campos e Ricardo Reis – se destacaram entre os muitos pseudónimos. Tornou-se um poeta conhecido no seu país natal no final da sua vida, e em 1934 foi publicado o seu primeiro volume independente português, Mensagem, resumindo a sua obra poética.

Os seus poemas começaram a aparecer na Hungria em meados da década de 1960, traduzidos por importantes poetas húngaros. A sua renascença começou no final da década de 1980, quando se tornou incrivelmente popular com um público mais vasto do que os intelectuais literários. A partir de 1988, foram publicados 13 volumes independentes de Pessoa, não só de poesia, mas também de outros escritos. Ferenc Pál desempenhou um papel importante na criação destes livros – e de toda a literatura de Pessoa na Hungria – e quase todos eles foram editados, selecionados e por vezes traduzidos por ele. Quatro dos livros autónomos publicados estão disponíveis na MEK (Biblioteca Eletrónica Húngara – Magyar Elektronikus Könyvtár).

*

Giacomo Leopardi (29 de junho de 1798, Recanati – 14 de junho de 1837, Nápoles) foi um poeta italiano.

*

Foto: Portrait de Fernando Pessoa

Fonte: https://bombmagazine.org/articles/fernando-pessoa/

*

Ilustração: Joan Miro, Dancer, 1925.

Fonte: https://www.amazon.co.uk/Joan-Miro-Abstract-Famous-Paintings/dp/B0B84ZN36R

*

Dal Leopardinak

De hát, elhaló hangon egyre jajgat
És felesel a kétségbeesett szív:
«Ha nem valóságos az eszme, az eszmét kitől kaptam?
Ha sem jó, sem igazság nem létezik,
Mért van az, hogy a szív küzdésre áhítozik,
Hogy védje a hiábavaló eszméit?

Ha nem igaz a küldetés és az istenhit,
Ki tudja vajon, hogy mi az az emberi szív,
Mért kell az embernek a szív és a józan ész,
Tudni, mi a jó és mi a rossz? Ha őrültség
Az igazat akarni, miért látszik
Jónak az igaz, mért van, hogy a jóság
A vágy? Mily méltatlan, […],  kegyetlen,
Hitet adni, ha hinnünk nem tartozás?

Ha az ingatag világ és kétség,
Ha a múlandó élet nem
E felében létezik a bensőséges, mély
Értelem és a történetből az utolsó kép,
Mért van a bizonytalan és mulandó világ,
Ahol bizonytalanság és mulandóság jár,
Ma egy katasztrófa, szomorúság, és […], vajon a szív
Csakis a fájdalomra nyit?»

[…]

Ekképpen, az ész elvont homályában,
Hiábavalóan és magasztosan,
Párbeszédet folytat magával a szív,
Az elme fennhangon beszél magának;
Nincs béke és tanulság sincs,
Minden mintha csak egyetlen lenne magában.

 

Forrás: Fordítások, 2017. augusztus 27. https://compilatore.cafeblog.hu/2017/08/27/dal-leopardinak-fernando-pessoa-verse/?fbclid=IwAR0laGxuNRCNClJS4dLTB8HJzwxUjmoa-75lxlKlXV8DDh5OOEUGT7qBfmI

Fernando Pessoa (1888. június 13. Lisszabon – 1935. november 30. Lisszabon) a XX. századi irodalom kiemelkedő egyénisége, az egyik legnagyobb portugál költő, s a portugál modernizmus legjelentősebb képviselője. A Dél-Afrikában (Fokvárosi Egyetem) folytatott ígéretes egyetemi tanulmányait megszakítva visszatért Lisszabonba, hogy teljesen az irodalomnak szentelhesse magát. Termékeny szerző volt, verseken kívül irodalmi- és filozófiai esszéket is írt, fordított franciából és angolból, s ezeken a nyelveken verseket is írt, a saját nevén. Mint közismert, nemcsak saját néven írt, a számos álnévből kiemelkedett három, külön életet élő heteroním figura  –  Alberto Caeiro, Álvaro de Campos és Ricardo Reis – , akiket önálló alkotó személyiséggel ruházott föl. Élete végén lett ismert költő hazájában, 1934-ben jelent meg költészeti életművét összefoglaló, első önálló portugál kötete Mensagem (Üzenet) címmel.

Magyarországon a 60-as évek közepétől kezdtek megjelenni versei, jelentős magyar költők fordításában. A reneszánsza a 80-as évek végén kezdődött, hihetetlen népszerűségre tett szert, a humán értelmiségnél tágabb körben is.  1988-tól 13 önálló Pessoa-kötetet adtak ki, nemcsak verseket, hanem egyéb írásokat is. Ezeknek a könyveknek – s az egész magyarországi Pessoa-irodalomnak – a létrejöttében Pál Ferencnek jelentős szerepe volt, és szinte mindegyik könyv az ő szerkesztésében, válogatásában és esetenként a fordításában jelent meg. A megjelent önálló könyvek közül 4 olvasható a MEK-en (Magyar Elektronikus Könyvtár) is.

*

Giacomo Leopardi (1798. június 29. Recanati – 1837. június 14. Nápoly) olasz költő.

*

Fotó: Fernando Pessoa portréja

Forrás: https://bombmagazine.org/articles/fernando-pessoa/

*

Illusztráció: Joan Miro, Dancer, 1925.

Forrás: https://www.amazon.co.uk/Joan-Miro-Abstract-Famous-Paintings/dp/B0B84ZN36R

 




Vitor Vicente (Lagoa azul (Islândia) – Kék tó (Izland))

Lagoa azul (Islândia)

As estrelas não brilham, logo não existem, dão
lugar à lava que lava o espírito e desperta o espanto.
Em volta, os vulcões fumam-nos a pele nas folhas
do passaporte. Estamos todos de porta aberta para
a lua, para a lagoa ou para a rua. Alguns, afortunados,
encontraram a saída a dois passos da sauna.

In: Ambulatório, Temas Originais, 2019

Vitor Vicente (Barreiro, 1983) é poeta, escritor, publicista e, por último mas não menos importante, viajante, o que não é apenas parte do seu modo de vida, mas também parte do seu trabalho criativo. Desde 2006 que vive fora de Portugal, em Espanha, Irlanda, Polónia e, entre 2016 e 2021, na Hungria. Publicou 13 livros, em várias edições, em Portugal e no Brasil, incluindo romances, contos, três coletâneas de poesia e, nos últimos 3 anos, um livro de memórias baseado nas suas experiências de viagem. O seu livro sobre Budapeste foi publicado na primavera de 2022 sob o título ” À Beira do Danúbio ” (Editora Danúbio, 2022).  E o seu último livro de poemas, O Hóspede de Harry Kernoff | Harry Kernoff’s Guest, Book Link Editora, 2023, foi publicado em março deste ano, após um longo interregno, numa edição bilingue português-inglês. Até agora, houve duas apresentações dos seus poemas na Hungria (Litera-Túra Művészeti Magazin, abril de 2021 e Tiszatájonline, janeiro de 2022).

*

Foto: Portrait de Vitor Vicente  (Forrás: Zhuzhanna Borbely  felvétele)

*

Ilustração: Joseph Mallord William Turner, Mount Vesuvius in Eruption, 1817

Fonte: https://www.wikiart.org/en/william-turner/mount-vesuvius-in-eruption-1817

 

Kék tó (Izland)

Nem ragyognak a csillagok, más szóval nincsenek, a láva
veszi át a helyüket, ami tisztítja a lelket és kiváltja
a rémületet. Körbe-körbe a vulkánok útlevélpapírrá
füstölik a bőrünket. Mindannyian annál a három kapunál
vagyunk, ami a holdra, a tóra vagy az utcára visz. Néhány
mázlista két lépésre  a szaunától belebotlik a kijáratba.

 

Forrás: Tiszatáj online, 2022. január 31.

 

Vitor Vicente (Barreiro, 1983) költő, író, publicista, és nem utolsó sorban utazó, ami nemcsak az életformája, hanem az alkotómunkája része is. 2006 óta Portugálián kívül él, Spanyolországban, Írországban, Lengyelországban, s 2016 és 2021 között Magyarországon. 13 könyve jelent meg több kiadásban, Portugáliában és Brazíliában, köztük regény, novellák, három verseskötet, s az utóbbi 3 évben úti élményekre alapuló emlékiratok. A Budapesthez kapcsolódó könyve 2022 tavaszán jelent meg „A Duna mentén” címmel  (À Beira do Danúbio, Editora Danúbio, 2022). A legújabb verseskötete pedig  – O Hóspede de Harry Kernoff | Harry Kernoff’s Guest (Harry Kernoff vendége), Book Link Editora, 2023 – hosszabb szünet után, ez év márciusában jelent meg, kétnyelvű, portugál – angol kiadásban. Magyarországon eddig 2 bemutatás volt a verseiből (Litera-Túra Művészeti Magazin, 2021 április és Tiszatájonline, 2022. január).

*

Fotó: Vitor Vicente portréja (Forrás: Zhuzhanna Borbely  felvétele)

*

Illusztráció: Joseph Mallord William Turner, Mount Vesuvius in Eruption, 1817

Forrás: https://www.wikiart.org/en/william-turner/mount-vesuvius-in-eruption-1817